Nők Kedvezményes Öregségi Nyugdíja
A szakmunkástanuló vagy szakközépiskolai tanuló nyári gyakorlatát csak akkor lehet beszámítani, ha arról bejelentési adat található. Általában a szakmunkástanulóknak a tanulói jogviszonyuk teljes tartamára, de legalábbis a 2. és 3. tanévre szokott ilyen bejelentési adat születni, ezért az ő esetükben az a szokás, hogy ezekben az években a nyári szünet időtartamát (július 15-tól augusztus 31-ig) veszik figyelembe. Amennyiben nincs bejelentési adat, egyéb hitelt érdemlő bizonyíték vagy tanúbizonyítási eljárás lefolytatása alapján is elismertethető a nyári gyakorlat. Mivel szakközépiskolai tanulóknál a nyári gyakorlat nem jelent automatikusan a tanuló után befizetett nyugdíjjárulékot, így nekik nem csak a munkavégzés tényét kell igazolni, de a jogviszony létrejöttét, fennállását is. Mi nem számít jogosultsági időnek? A következők nem vehetők figyelembe a jogosultsági idő számításakor: a munkanélküli ellátás folyósításának időtartama, az egyébként szolgálati időként elismerhető tanulmányi idő, a passzív, vagyis a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama, az 1998. január 1-jét megelőzően fizetés nélküli szabadság szolgálati időnek minősülő első 30 napja.
(40 év szolgálati idő után)
Ami mindenképp kimarad A kedvezményre való jogosultsághoz figyelembe nem vehető időtartamok - amelyek egyébként a nyugdíj összegének kiszámítása során már szolgálati időnek minősülnek - a következők: a tanulmányi idő (sem a szakmunkásképzésben, szakiskolai képzésben, sem a felsőoktatásban eltöltött, egyébként szolgálati időként elismerhető évek sem vehetők számításba a jogosultság meghatározásakor. A Kúria határozata alapján a volt szakiskolai tanulók e minőségben eltöltött ideje nem minősül szakmunkástanuló-viszonynak, vagy tanulószerződés alapján szakképző iskolában tanulói viszonynak, ezért szolgálati időnek nem tekinthető, vagyis nem számítható be a nők kedvezményes nyugdíjra jogosító időbe sem. Az az időszak, amely alatt egy hölgy fizetés nélküli szabadságon volt és egyidejűleg ösztöndíjasként felsőfokú nappali tanulmányokat folytatott, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító időként szintén nem ismerhető el.
Így lehet bukni a szakmai gyakorlatot A tanulmányi idők közül beszámít a jogosultsági időbe a szakmunkástanuló kötelező nyári gyakorlata, a szakközépiskolai tanuló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött nyári gyakorlata (jellemzően az adott év július 15. és augusztus 31. közötti időszakára vonatkozóan), amennyiben arra a tb-nyilvántartásaiban bejelentési adat található, ideértve az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is. Miután a szakmunkástanulók esetében jellemzően a tanulói jogviszony teljes tartamára található bejelentési adat, a jogosultság elbírálásánál a nyári szünet idejére naptári évenként a július 15-től augusztus 31-ig terjedő időtartamot keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyként kell figyelembe venni. Ha ennek ellentmondó adat áll a rendelkezésre, a jogosultsági idő beszámításánál arra is figyelemmel kell lenni. (Az ONYF példája szerint ha az egyik ipari tanuló hölgy munkakönyvi adatai szerint július 20-án, egy másik ipari tanuló hölgy augusztus 25-én pótvizsgát tett, akkor jogosultsági időként az első hölgy esetében a július 21-től augusztus 31-ig terjedő időtartamot, míg a második hölgy esetében csak az augusztus 26-tól augusztus 31-ig terjedő időtartamot lehet beszámítani. )
- Csillagösvény Útvesztő Öko-élménypark (Ópusztaszer, Magyarország) - Értékelések
- Nők kedvezményes öregségi nyugdíja remix
- Nők kedvezményes öregségi nyugdíja melletti munkavégzés
- Nők kedvezményes öregségi nyugdíja 2019
Nyomtatvány
Bejelentési adat hiányában a szakmunkástanuló, illetőleg a szakközépiskolai tanuló nyári gyakorlatának időtartama egyéb hitelt érdemlő bizonyíték, esetleg tanúbizonyítási eljárás lefolytatása alapján is elismerhető. Nagyon sok hölgy nehezményezi, hogy miért nem számítják be a tanévek alatti rengeteg gyakorlati napot, amikor tényleges munkát végeztek. Az évközbeni szakmai gyakorlat azonban a képzés része volt, ami nem minősül keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonynak, tehát jogosultsági időként nem lehet figyelembe venni. További részletek a nyugdí oldalon
További speciális esetekről a 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (2) bekezdése rendelkezik.
A jogszabályok kimondják, hogy minden olyan nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, az jogosult az öregségi teljes nyugdíjra. Ez független az életkorától, azonban az általános szabályok szerint nem állhat biztosítással járó jogviszonyban, amikor a nyugdíjat megállapítják. Mi számít jogosultsági időnek? Első sorban a kereső tevékenységgel járó biztosítási jogviszony, vagy ezzel egy tekintet alá eső jogviszony. Továbbá ide számít az az idő, amíg a nő terhességi-gyermekágyi segélyt kap, vagy gyermekgondozási díjban részesül, továbbá, ha gyermekgondozási segélyben, gyermek ápolási díjban vagy gyermeknevelési támogatásban részesül. Ha valaki nem éri el a 32 év szolgálati időt (munkaviszonnyal például), akkor az öregségi nyugdíj nem állapítható meg. Olyan nő esetében, aki súlyosan fogyatékos gyermekére tekintettel ápolási díjban részesült, ez a szám lecsökken 30 évre. Azonban, ha a jogosult a saját háztartásában 5 gyermeket nevelt, akkor a 32 év szolgálati idő egy évvel csökken.
Nők kedvezmenyes öregségi nyugdíja
Ilyen például a kisiparosként, a magánkereskedőként, a gazdasági munkaközösség tagjaként, az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként, a kisszövetkezet tagjaként, a külföldi munkavállalóként, az ügyvédi, illetőleg a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként szerzett szolgálati idő. A vonatkozó jogszabályok további jogviszonyokat is felsorolnak, melyek beleszámítanak a jogosultsági időbe. Így például az alkalmi munkavállalóként végzett munka időtartam, a szakmunkástanulóként eltöltött kötelező nyári gyakorlat, a javító-nevelő munkavégzés időtartama is beszámítható, vagy a méltányossági gyermekgondozási segély folyósításának időtartama. Ki számít saját háztartásban nevelt gyereknek? Fentebb is több olyan időtartam került felsorolásra, mely a gyermekvállalással és neveléssel kapcsolatos időszakokat érinti, így érdemes tisztázni a jogi környezetét a gyermek fogalmának. Főszabály szerint az a személy számít saját háztartásban neveltnek, aki vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek és a jogosulttal életvitelszerűen él együtt, és gondozása alól legfeljebb napközbeni időszakra kerül ki.
Igen sok nyugdíj előtt álló hogy körében okoz zavart, hogy mely időtartamok nem számítanak be a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges szolgálati időbe. Farkas András nyugdíjszakértő összefoglalót írt a Nők 40 2020-ban hatályos feltételeiről és egyebek közt erre a fontos kérdésre is kitért. A nők kedvezményes nyugdíjának két alapfeltétele van, viszont ezek közül mindegyiknek teljesülnie kell: legalább 40 évi (keresőtevékenységgel és gyermekneveléssel) szerzett jogosultsági idő szerzése, amelyből alapesetben legalább 32 évi szolgálati időt kell keresőtevékenységgel (munkával) szerezni. A legtöbb félreértést e két időbeli feltétel okozza, pontosan amiatt, hogy ennek a két feltételnek együtt kell érvényesülnie - olvasható a nyugdí Mindenképpen meg kell szerezni a legalább 40 évi jogosultsági időt, és ezen belül alapesetben mindenképpen meg kell szerezni a legalább 32 évi keresőtevékenységgel (munkával) szerzett szolgálati időt. Vagyis alapesetben a gyermekneveléssel legfeljebb 8 évi jogosultsági időt lehet szerezni a nők kedvezményes nyugdíjához.
Minden tovább gyermekért további 1 évet lehet "nyerni", de maximum 7 évvel csökkenthető a szerzett szolgálati idő. Pontosan milyen jogviszonyokat lehet beleszámolni a jogosultsági időbe? A jelenleg hatályos törvény szerint 1997. december 31 óta a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-i) pontjában, valamint (2)-(3) bekezdése határozza meg, hogy mi számítható ide. Az előtte lévő időszakra is ez a törvény az irányadó. A benne felsoroltakkal egyező jogviszonyban töltött időtartamot számítják a jogosultsági időben. Ez alapján bele kell számolni a jogosultsági időbe például a munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban vagy akár az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt is. Továbbá a szövetkezeti tagként, egyéni vállalkozóként, társas vállalkozóként vagy egyéb jogviszonyban (pl. megbízási szerződés alapján végzett munka) töltött időt. A 168/1997. (X. 6. ) Kormány rendelet 12§-a pontosan részletezi, hogy mely biztosítási jogviszonyok számíthatók bele a jogosultság időtartamába.